ökoiskola

Idén is megemlékeztünk a Víz világnapjáról. Az alsósok csodálatos vízivilágot alakítottak ki egy paravánon, a felsősök pedig plakátokat készítettek, valamint néhányan közülük ellátogattak a Szolnoki Felszíni Vízműbe. A nap legérdekesebb része az volt, amikor az iskola tanulói kékbe öltözve vízcseppet formáztak az udvaron.

A Föld napja alkalmából meghirdetett faölelési akción iskolánk néhány tanára és diákja is részt vett, ezzel is kifejezve, hogy iskolánk számára fontos az élővilág, a Föld védelme.

Február 1-jén a Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Madárbarát szakkörösei kilátogatottak Tóthné Nyíri Szilvia tanárnő kíséretében a Tiszához, hogy megemlékezhessenek a tiszai ciánszennyezésről.
A tiszai ciánszennyezés több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. A csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának nevezték el. 
Aztán a közös megemlékezés után egy szál virágot dobtunk a Tiszába, amivel megköszöntük azon emberek segítségét, akik akkor 2000-ben a környezetünket védték abban a válságos helyzetben.

Varga Milla

A biológia tehetséggondozó szakkör munkái: 

Mindannyian tudjuk jól, hogy a környezetvédelem olyan tevékenység vagy intézkedés, amelynek célja a különböző szennyezések megelőzése, a károk megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása.
Vajon mindent megteszünk a környezetünk védelméért? A feleslegessé vált használt tárgyak, azaz a hulladékok gyűjtésére nagyobb hangsúly kellene fektetnünk!
A háztartásokban keletkező hulladék nagy része komposztálható. Vajon azok, akik kertes házban laknak, és van módjuk a komposztálásra, élnek ezzel a lehetőséggel?
A veszélyes és különleges kezelést igénylő hulladékok főként gyárakban keletkeznek. Ezeknek a további útját mi végképp nem tudjuk befolyásolni. De amit megtehetünk, azt tegyük is meg! Ésszerűen cselekedjünk, gondolva a jövőnkre, környezetünkre! Sose feledjük: „a Földet unokáinktól kaptuk kölcsön”!
Mi, diákok ugyan nem tehetünk sokat, de az is számít. Szerencsére iskolánk szinte a kezdetek óta foglalkozik ilyen kérdésekkel. Kezdetben fémek: ócska vastárgyak és egyéb öntvények begyűjtését szervezték meg az iskolák. Bizony, vasgyűjtés, rongygyűjtés is volt az iskolánkban – úgy harminc-negyven évvel ezelőtt!
Manapság évente kétszer gyűjtünk papírt, és 5-6 éve már műanyag palackot, tetra pakot és elemeket is. Sokan természetesnek tartják, hogy a kiürült flakonokat kiöblítik, laposra tapossák, és ha egy szatyornyi összegyűlt, behozzák az iskolába. Ez nagyon fontos, hasznos cselekedet. Sok családban a gyerekek figyelmeztetik a szüleiket a környezettudatos magatartásra.
Megdöbbentő az, hogy országunkban évente 114 millió tonna hulladék képződik! Hiszem, hogy ez a szám lehet kevesebb, és kell is, hogy kevesebb legyen!
Európa 27 tagállamában 2010-ben 2 milliárd 570 millió tonna hulladék keletkezett, amelyből 94,5 tonna veszélyes hulladék. A háztartási hulladék 221 millió tonna volt. Gondoltad, hogy minden európai lakosra átlagosan 5,1 tonna hulladék jut évente? Elég borzasztó, ugye! Különösen akkor, ha válogatás nélkül öntjük a kukába, és csak nagyon költséges eljárással hasznosító újra a szemét egy része.
Mit tehetek én? – biztosan erre gondolsz, és úgy érzed, „egy fecske nem csinál nyarat”! Egy nem, de ha te is azok közé a józanul gondolkodó emberek közé tartozol, akik törődnek a szelektív gyűjtéssel, segíthetsz megakadályozni, hogy a Földünk szemétdombbá váljon!

Kovács Krisztina 7.a