Csicsátka Antal postamérnök, a világszabadalmat kapott segédvivõs sztereorendszer feltalálója 25 éve, 1976. július 9-én hunyt el a New York állambeli Uticán. Érsekújváron született 1911-ben. A budapesti Mûegyetem elvégzése után, 1938-ban a Posta Kísérleti Állomás fejlesztõmérnöke lett. Elsõ jelentõs eredménye az AEG gyártmányú vivõfrekvenciás rendszerek átalakítása. A háború alatt az állomásokon a vivõfrekvenciás berendezések telepítésének és átcsoportosításának munkálatait irányította. Amikor 1945-ben áthelyezték a Posta Vezérigazgatóságához, még abban az évben kilépett, és mûszerépítõ-javító mûhelyt hozott létre. A harminc fõvel dolgozó mûhely elõbb tönkrement berendezéseket újított fel, késõbb átviteltechnikai célokra új mûszereket fejlesztett és gyártott. Kisvállalatát 1949-ben államosították, ebbõl alakult a Mechanikai Laboratórium. Megbízták a mûszaki vezetõi teendõk ellátásával, számos berendezés fejlesztését irányította. Az õ nevéhez fûzõdik az elsõ magyar gyártmányú magnetofon kifejlesztése és elkészítése. Ekkoriban kezdett foglalkozni a sztereoátvitel és sztereorögzítés problémáival. 1956-ban az Egyesült Államokba távozott, a General Electricnál helyezkedett el, fõ feladata audio termékek fejlesztése volt. Kidolgozta a jelenleg világszerte alkalmazott segédvivõs, kétcsatornás sztereó rádió mûködési elvét. A gyakorlati megvalósítást és a hozzá kapcsolódó gyártmányokat is kifejlesztette és szabadalmaztatta. További tizenhárom szabadalmával védett módszerei ma is részei a rádiómûsorszórásnak. Vállalatot alapított a kábeltelevíziózás eszközeinek fejlesztésére és gyártására. Az õ nevéhez fûzõdik az elsõ, egy csipen megvalósított rádiókészülék is.
