- Szolnok város nevét a garamszentbenedeki Apátság alapítólevelében, 1075-ben említi először írásos forrás.
- A város az Erdélyből induló sószállítás fontos állomása volt. Itt rakták le a tutajokon leúsztatott sót, itt raktározták, innen szállították tovább szárazföldi úton. A Tisza partján sóházak álltak, vagyis sóraktárak. Több száz embernek adott megélhetést a só: hivatalnokoknak, rakodómunkásoknak, a nehéz sótömböket továbbszállító fuvarosoknak.
- A Tiszaligetet eredetileg Móricz-ligetnek nevezték. Tóth Móricz törvényszéki bíróról kapta a nevét, aki a 20. század elején kezdte fásítani a Tisza túloldalán a híd és az ártéri híd közötti 100 hektáros területet. Rabok dolgoztak kezdetben a liget kialakításán. 1946-ban a város vezetése kiemelt feladattá tette a liget üdülési, sportolási területté fejlesztését. Rengeteg társadalmi munkát (vagyis ingyen munkát) végzett a város lakossága a Tiszaliget parkosításáért, rendben tartásáért. A nagyszüleitek gyerekkorában még évente elöntötte a ligetet a Tisza, tehát állandó épületek nem voltak, csak azután kezdtek ott üdülőket építeni, miután a 60-as években megépült a körgát.
- Damjanich János tábornok özvegyének adományából készült a Művésztelep mellett álló Damjanich-szoborcsoport, amelyet a város, a megye adakozása is kiegészített. Radnai Béla készítette carrarai márványból.
- Szolnok értékes kincse a termálvíz, amelynek kitermelését Pávai Vajna Ferenc főgeológus kezdte meg az 1920-as években. A termálvíz fűtötte a Tisza Szállót és a színházat, és a feltörő gázból termelt árammal világították az egész épületet. A 950 m mélyről feltörő 55,6 C fokos víz kiváló gyógyvíz, amelyet ivókúraként és fürdőként is hasznosítanak.
- Az 1930-tól palackozott ásványvizet Áldás néven árusították. (Pólya Tibor festőművész adta a nevét és készítette a palack címkéjét.)
- Az ország második vasútvonalát, a pest-szolnoki vasútvonalat 1847. szeptember 1-jén nyitották meg. A Nyugati pályaudvarról indult két gőzvontatású szerelvényt a szolnoki Tisza-pályaudvaron ünneplő tömeg fogadta. Az ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondta el, a rendezvényen részt vett Széchenyi István is. Petőfi már 1847-ben végigutazott a Szolnokig megnyitott vonalon. Ez az utazás ihlette a Vasúton című vers megírására. A pályaudvaron és a mellette épült díszes facsarnokban megfordult Jókai Mór, Ferenc József császár és felesége, Erzsébet királyné is.
- Az első vasszerkezetű híd 1911-ben épült meg a Tiszán Szolnoknál. Sajnos 1919-ben a Vörös Hadsereg által aláaknázott hidat egy román ágyúlövedék begyújtotta, és a híd leszakadt. A később helyreállított hidat 1944-ben a visszavonuló német csapatok rombolták le.
- Szolnok az 19. század végén még csak 15 ezer lakosú város volt.
- A mai Aba-Novák Kulturális Központ épülete 1977-ben készült el, de azóta már átesett egy nagy felújításon.
- A Szigligeti Színház épületét 1912-ben adták át a művészetszerető közönségnek. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, de csak kisebb átalakításokra, fejújításokra volt pénz. Jelenlegi elegáns külsejét és modern belső kialakítását 1992-ben nyerte el Siklós Mária és Schinágl Gábor tervezők jóvoltából.
- Verseghy Ferenc, városunk híres szülötte fiatalon lépett be a pálos szerzetesrendbe. A jakobinus összeesküvésben való részvétele miatt halálra ítélték, de anyja kérésére ezt 9 évi várfogságra változtatták. Ma a szolnoki temetőben nyugosznak a pap költő hamvai.
- Szolnok a 2. világháború harcaiban egyike volt a legsúlyosabb légitámadásokat átélt városoknak. 1944. június 2-én szenvedte el a vasúti csomópont és környéke a legnagyobb pusztítást.
.gif)
