"Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete ..." Önéletrajzi regényében - a "Csendes forradalom"-ban - így reagált a fantáziaszülte történetre: "Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős... csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz."

Egy másik feltevés szerint, miközben felelős szerkesztője volt az "Hongrie -Magyarország-Hungary" című művészeti jellegű folyóiratnak, illetve ennek megszűnése után az "Előre" című lap munkatársa lett, nap mint nap látogatta a nyomdákat és eközben a nyomdagépek rotációs hengereinek egyenletes munkáját figyelte. Hasonló megoldásról álmodozott, de kisebb méretben és töltőtoll alakkal.

Egy újabb történet szerint találmányához az ötletet az adta, hogy egyszer az asztala lapján felborult a tintásüveg, s a kifolyt tintába guruló apró acélgolyócskák nyomot rajzoltak maguk után.

Bárhogy is történt, az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta egy nagyméretű golyóval ellátott ládaszignáló tollát. Ezzel nagyon rossz minőségben, és nagy méretben lehetett csak "írni". A későbbiekben ezt a megoldást tökéletesítette, s lekicsinyített változatát már írótollként alkalmazta. Ennek működési elve a következő volt:
Egy vékony cső aljára elhelyezett egy sima felületű acélgolyót, melynek majdnem tökéletesen kellett illeszkednie a cső falához. A golyó fölé a csőbe tintát, később speciális festéket öntött. Ahogy a tollat végighúzták a papíron, a golyó elfordult, s tintát szívott magával a felső részről, melyet aztán a golyó a papírra préselt.

Ez idő alatt a németek már 1939-ben átvették megoldását, és "Exakt" néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta már rövid idő eltelte után beszáradt.

Argentínában történt letelepedése után - megfelelő módosítással - a golyóstoll töltésére öntvényrepedést jelző festéket alkalmazott. Speciális festékkel töltött golyóstollára 1943. június 10-én kapott szabadalmat, melynek legfőbb jellemzője az volt, hogy a benne lévő festék gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Tulajdonképpen ekkor készültek el az első eladásra gyártott golyóstollak Buenos Aires-ben, Argentínában, melyeket "Eterpen"-nek neveztek, az azokat gyártó cég neve alapján.

Később a liszensz jogokat az angol kormány vette meg, amely a Brit Királyi Légierő számára keresett egy olyan, újfajta tollat, melyet a nagy magasságban közlekedő vadászgépek személyzete is tudott használni a nagy nyomáson anélkül, hogy a tinta kifolyt volna belőle. A golyóstollnak a légierőnél történő sikeres bevezetése után került a golyóstoll, vagy ahogyan Angliában hívták, a "Biro-pen" a reflektorfénybe, s került a nyilvánosság elé.

1945. májusában az Eversharp Company szövetkezett az Eberhard-Faber céggel, hogy megszerezzék a golyóstoll kizárólagos liszenszét Argentínában. A toll ezek után "Eversharp CA" néven új márkanevet kapott.

1945. júniusában, kevesebb mint egy hónappal azután, hogy az Eversharp/Eberhard lezárta a tárgyalásokat az Eterpen céggel, egy Chicago-i üzletember, Milton Reynolds látogatott Buenos Aires-be. Mikor egy üzletben meglátta a golyóstollat, rögtön felismerte az abban rejlő kereskedelmi lehetőségeket. Vásárolt egy pár darabot mintaként, majd miután hazatért Amerikába, nem sokkal később megalapította saját golyóstoll gyárát, a Reynolds International Pen Company-t, semmibe véve az Eversharp cég szabadalmi jogait.

1945. október 29-én Reynolds immár négy hónapja másolta a terméket, és Reynold's Rocket, azaz Reynolds Rakétája néven árulta azt a New York-i Gimbels áruházban. A Reynolds által készített utánzatok legyőzték az Eversharp termékeit a piacon.
12.50$-ba került egy toll, melyből közel 10.000 darab kelt el az első eladási napon. Az előtte való napon egy hirdetést jelentetett meg a Gimbels a New York Times-ban, melyben fantasztikus csoda töltőtollnak nevezték a Reynolds féle tollat, ami garantáltan két éven át nem igényel újratöltést. A promóció hatására másnap az áruház előtt majd 5000 ember kígyózott.

1945 decemberében Nagy-Britanniában Karácsonyra a boltokba kerültek az első, nyilvánosság számára gyártott golyóstollak is, melyeket a Miles-Martin Pen Company gyártott.

A franciák részvénytársaságot alapítottak a toll készítésére és BIC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba.

1948-ban árháború bontakozott ki. A gyenge minőségű termékek, illetve az igen tetemes összeget felemésztő reklámhadjáratok minden gyártót igen érzékenyen érintett. A Reynolds féle toll eredeti 12.50$-os ára lezuhant 50 centre.

1951-re a golyóstoll háttérbe szorult a piacon, újra a töltőtoll-at kezdték el vásárolni. Reynolds felszámolta vállalatát.

1954 januárjában a Parker Pens bemutatta első golyóstollát, a "Jotter"-t. Ezt ötször olyan hosszú ideig lehetett használni, mint a Reynolds vagy az Eversharp által készített tollakat. Különböző méretű hegyekkel és nagy kapacitású festéktartállyal rendelkeztek. Kevesebb, mint 1 év alatt a Parker 3.5 millió golyóstollat adott el 2.95$-8.75$ közötti áron.

1957-ben, az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parker-nek, majd az 1960-as években végleg bezárta kapuit.

Ezután a golyóstoll újra felfelé ívelő karriert futott be, köszönhetően a még tovább tökéletesített technológiának. Mind a mai napig a legnépszerűbb írószernek tartják világszerte.
Bíró László 1985-ben bekövetkezett halála után több nyelv is megőrizte nevét. Angolul a golyóstollat "Biro-pen"-nek, franciául "biron"-nak is nevezik. Argentínában a magyar származású feltaláló tiszteletére szeptember 29-én, Bíró László születésnapján ünneplik az argentín feltalálók napját, arcképével pedig nagy argentín feltalálókat ábrázoló bélyeg-sorozatot indítottak.

A mai modern golyóstollak világszerte több tízmillió példányban kelnek el. A Parker mai golyóstollaival közel 8 km-nyi szöveget írhatunk le, mielőtt azok kifogynának.